Kövi Szűz Mária plébánia, Bp. (1033 Szentendrei út 69.): 1. az esztergom-bpi főegyhm. óbudai esp. ker-ének vasútvonal, Kunigunda útja, Veder, Berend, Raktár, Sorompó u., Kis-Duna által határolt területe. - 1937: lelkészséget, 1942: pléb-t alapítottak Szűz Mária Szíve néven, a ~ nevet 1981: kapta. A tp. építését a háború megakadályozta. Harangjait (95 és 35 kg) 1922: Szlezák László öntötte. - Plébánosai: Peisz Lajos (1901-65; 1945: csatlakozott az óbudai gázgyárba 'romtakarításra' [málenkij robotra] vezényelt híveihez; 1,5 év múlva egy romániai fogolytáborból került elő), 1965: Lehotay Imre, 1980: Vigassy Mihály. - Lakói 1997: 8000 r.k., össz. 20.000. - Kat. sajtója: 1986: Plébániánk Levele. Szerk. a plnos. Megj. évente 3x; 1991: Kövi Hírek. Szerk. a plnos. Megj. hetente. - 2. Segítő Szűz Mária-kegyhely. Tört-ét Lehotay Imre plnos jegyezte le: Bauer Jakab óbudai kőfaragó mester 1844. X. 25: (72 éves korában) a Dunából kihalászott egy Segítő Szűz Mária-képet (→Mariahilf), s azt a Szentendrei út mentén ma is látható, Aquincumba vezető régi róm. vízvezeték egyik megmaradt pillérére helyezte. Ez lett kiindulópontja a mai szenthelynek. - A kő-romra akasztott kegyképet Óbuda hívő népe az osztr. búcsújáró hely névanalógiáján Maria Steinnek v. Kövi Máriának kezdte hívni. - 1865: fölépült a kpna a kő mellett, az eredeti kegyképet az oltár fölé függesztették, s másolatát tisztelték a Mária-kövön. Ném. fölirata: „O heilige Maria, hilf uns betten, auf dass uns Gott errette von allen Nöthen”. ('Szentséges Mária, segíts minket imádkozni, hogy Isten megmentsen minket minden bajtól'). Ez a másolat is ma már üveg alatt őrzött, megbecsült kegytárgya a kpnának. - 1943: megújították a Mária-kőre kitett kép ma is meglévő, vasráccsal ellátott tartóládáját, mely megvédte az időjárás viszontagságaitól. Ezen a köv. szöveg áll: „Siehe, o Mensch, und besuche Maria auf den Stein, kommt zu mir in allen Nöten und ich will euer Trost sein.” ('Lásd és látogasd ó ember, a Kövi Máriát! Jöjjetek hozzám minden szükségtekben, mert vigasztalástok akarok lenni.') - A mai kpna szentélyének közelében lévő, falba helyezett márványtábla tanúsága szerint 1865: Ziegler József építő vezetésével, a hívek közadakozásából épült föl régi kis alakjában a kpna, mely csekély számú hívőt tudott csak befogadni. Ezen úgy segítettek, hogy a bejárat elé fából tornácot építettek. - A Mária-kőnél levő képet a tp. 100 éves jubileumára restauráltatni akarták, a Szépműv. Múz. azonban megállapította, hogy a tűző napnak több mint 100 esztendeig kitett képet restaurálni már nem lehet, ezért üveg alá téve a tp-ban helyezték el, a Mária-kőre pedig a Múz. által készített, jól sikerült másolat került. - A kpna előtti márvány feszület 1873-ból való. - 1921. X-től rendszeresen tartanak istentiszt-et a kegykpnában. 1932: Peisz Lajos lett az első kihelyezett lelkész. - A műemlék biz. és a városrendezés nagy harcban volt a Mária-kő miatt. A műemlék biz. nem engedte a helyéről elszállítani, a városrendezési biz. viszont úgy találta, hogy a forgalmat nagyban akadályozza. A lelkipásztor a városrendezéssel szövetkezett: egy éjszaka elfűrészelték a követ, s a HÉV-síneken keresztül 10 m-rel beljebb vitték. A műemlék biz. már nem tehetett semmit, így a Mária-kő még ma is megvan. - Búcsú-ünnepét a ~ Szűz Mária nevenapján (IX. 12.), ill. az azt követő vasárnap tartja. Vigassy Mihály

Patay 1983. - Szenthelyi 1988:32. - Szilárdfy 1994:23. - Schem. Strig. 1997:211.